Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb mint az arany
A közelmúltban, több mint 50 év elteltével, az első holdi kőzetminták érkeztek meg az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék most egy biztonságos, magas védettségű létesítményben, Milton Keynesben találhatóak, ahol az első betekintést is megkaptuk. Prof. Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzájutott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, úgy nyilatkozott, hogy „ez a kincs drágább, mint az aranypor”. Az ilyen mintákhoz senki más a világon nem férhetett hozzá, ezért számukra óriási megtiszteltetés és kiváltság, hogy ilyen különleges anyaggal dolgozhatnak.
Prof. Anand csapata célja, hogy a holdi porral végzett kutatások révén alapvető kérdésekre találjanak választ a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A porszemekben olyan nyomok lehetnek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó törmelékéből alakult ki körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be ezeket a kőzeteket 2020-ban, amikor a holdi felszín egy vulkáni területére, a Mons Rümkerre szállt le. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a szovjet küldetés óta, amely 1976-ban zajlott, és Kínát a modern űrverseny élére emelte.
A nemzetközi űrkutatók közötti hosszú hagyományos együttműködés keretében Kína most először adott lehetőséget hét nemzetközi kutatónak, hogy hozzáférjenek ezekhez a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések végrehajtását. A mintákat Prof. Anand egy fényűző ceremónia keretében kapták meg Pekingben, ahol találkozhattak orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal is. „Olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína sokkal előrébb jár az űrprogramjaikba történő befektetésben” – mondta. A visszaúton a legnagyobb biztonsággal a kézipoggyászában hozta magával az értékes szállítmányt.
Az Open University Milton Keynes-i laboratóriumában érkezésünkkor különleges előírásoknak kellett megfelelnünk: ragadós szőnyegeken kellett lépnünk, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselnünk. A magas biztonsági szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy elkerüljék a szennyeződéseket. Ha a Földről származó anyagok keverednek a földön kívüli részecskékkel, az örökre tönkreteheti Prof. Anand csapatának elemzéseit.
Prof. Anand egy sor széf előtt guggol, majd kinyit egyet, és óvatosan előhúz egy zipzáras tasakot, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó ampulla található, melynek alján sötétszürke por látható. Ez a holdi por. Első pillantásra nem tűnik soknak, de lenyűgöző belegondolni kozmikus utazásába. Prof. Anand hangsúlyozta, hogy mindössze 60 mg minta elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozhassanak vele. „Itt a kicsi hatalmas. Higgyen nekem, ez elég ahhoz, hogy hosszú ideig elfoglaljanak minket, mert mi a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozunk” – tette hozzá.
A laboratórium egyik részében Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákon, amikor az ampullák megnyílnak. 36 éve vág és őröl kődarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a holdi felszínről származó anyaggal dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán lehet több mintát szerezni. Ez nagy tét” – tette hozzá.
Amikor elkészíti a mintákat, azok két másik laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy gép található, amely számtalan csőből, szelepből és vezetékből álló bonyolult hálózattal rendelkezik. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a gépet. Megmutatta nekünk azt a kis hengert, amelyben a porszemcsék 1400 °C-ra hevíthetők. Ez segít az oxigén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Ez teljesen egyedi, és ez az egyik ok, amiért Prof. Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására.
James Malley, egy kutatási technikus, egy olyan gépet üzemeltet, amely meg tudja határozni, mennyi oxigén található a porszemcsékben. Megmutatta nekünk a tesztfutamát, amit el fog végezni. „Lézerrel fogom megütni azt a szemcsét a tálcán” – mondta, miközben a jelenetet egy számítógép képernyőjén nagyította fel. „El fog kezdeni világítani, és látni fogja, ahogy befelé olvad” – tette hozzá. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisüléséhez vezet.
Kína azóta is előrelépett a Chang’e 5 küldetés óta. 2024-ben a Chang’e 6 indítása hozta vissza az első mintákat a Hold túlsó oldaláról, egy mélyen titokzatos területről, amely valószínűleg hosszú ideig csendes vulkáni lávafolyamok nyomait őrzi. „Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Prof. Anand. „Sokan közülünk a Apollo küldetésekből érkezett mintákon dolgozva építettük fel a karrierünket, és úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amit követni kell. Remélem, hogy más országok is követni fogják ezt” – tette hozzá.
Ezeket is érdemes megnézni
Három fontos tanulság Putyin Vörös téri parádéjából
Dél-Koreában még a Starbucks kávé is politikai üggyé válhat
