Gazdaság,  Hírek

Indiai légicsapások – Milyen válaszra számíthatunk Pakisztántól? Négy fontos kérdés

Az indiai hadsereg nemrégiben drámai légitámadásokat hajtott végre Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban, célzottan kilenc militáns bázisra. Az akció, amely a helyi idő szerint hajnali 1:05 és 1:30 között zajlott, mindössze 25 percig tartott, de hatása azonnal érezhető volt, hiszen a lakosokat hatalmas robbanások ébresztették fel. India a támadásokat „megbízható hírszerzési információk” alapján indította, és az akciót követően a pakisztáni hatóságok azt állították, hogy csupán hat helyszínt értek el, miközben öt indiai harci repülőt és egy drónt is lelőttek. Ezt az indiai fél nem erősítette meg. Islamabad az indiai légicsapások és tüzérségi támadások következményeként 26 halottról és 46 sérültről számolt be, miközben India arról tájékoztatott, hogy 10 civil halt meg a pakisztáni tüzérség támadásaiban a de facto határukon.

Ez a feszültségekkel teli esemény a múlt hónapban történt, amikor militanták támadtak meg turistákat Pahalgamban, az indiai-adminisztráció alatt álló Kasmírban, ami újabb szintre emelte a nukleáris fegyverekkel rendelkező riválisok közötti feszültséget. India határozottan állítja, hogy bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a Pakisztánban működő terroristák és külső szereplők felelősek az említett támadásért, amit Pakisztán határozottan tagad. A pakisztáni hatóságok arra is felhívták a figyelmet, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékokat állításainak alátámasztására.

Az indiai hadsereg korábban is hajtott végre hasonló katonai akciókat: 2016-ban a Uri támadás után, amikor 19 indiai katona vesztette életét, „sebészeti csapásokat” indítottak a LoC-n, míg 2019-ben a Pulwama merényletet követően, amely 40 indiai paramilitális katona halálát okozta, légicsapásokat hajtottak végre Balakot területén. A legújabb indiai támadások eltérnek a korábbiaktól, hiszen most három jelentős pakisztáni militáns csoport, a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen infrastruktúráját célozták meg, ami szélesebb körű válaszlépésnek tekinthető.

Az indiai hadsereg képviselői elmondták, hogy a legközelebbi célpontok Sialkotban található táborok voltak, amelyek mindössze 6-18 kilométerre helyezkedtek el a határtól. A legmélyebben elérhető célpont a Jaish-e-Mohammed központja Bahawalpurban volt, ami 100 kilométerre fekszik Pakisztán belsejében. Pakisztán viszont tagadja, hogy terrortáborok lennének az érintett területeken, és csak hat helyszín megütését ismeri el.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy ez az indiai válaszlépés szélesebb célokat tűzött ki, mint a korábbi akciók. Srinath Raghavan történész például arra figyelmeztetett, hogy az indiai hadsereg most már a pakisztáni Punjab területére is behatolt, ami új fejleménynek számít. Az indiai kormány célja egyértelműen a visszatartás megerősítése, amelyet már 2019-ben megkezdtek, ám sokan attól tartanak, hogy ez a helyzet gyorsan spirálisan eszkalálódhat.

A pakisztáni elemzők is megjegyzik, hogy a légicsapásokra való válaszlépés elkerülhetetlennek tűnik. Ejaz Hussain, egy lahorei politikai és katonai elemző szerint az indiai légicsapások, különösen Muridke és Bahawalpur területén, várhatóak voltak a meglévő feszültségek fényében. Az elemzők között egyetértés van abban, hogy a pakisztáni hadsereg valószínűleg válaszcsapásokat fog végrehajtani, amelyek esetleg sebészeti csapások formájában jelentkeznek.

Mindezek mellett a diplomáciai csatornák szerepe kulcsfontosságú lehet a konfliktus kezelésében. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő eszkalációs szint kezelése során a válságkezelés elengedhetetlenül fontos lesz. A pakisztáni közvélemény reakciója is meghatározó lehet, hiszen a katonai támogatottság jelenleg csökkenőben van, azonban a feszültségek fokozódása újra élesbíthatja a katonai narratívákat.

India és Pakisztán közötti viszony mindig is bonyolult volt, és a legújabb események csak egy újabb fejezetet nyitnak meg a két ország történetében, ahol a feszültség, a katonai akciók és a diplomácia folytatása elkerülhetetlennek tűnik. Az események alakulása hatással lesz a jövőbeni kapcsolatokra, és a nemzetközi közösség figyelme is egyre inkább a térség felé fordul.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük