Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények kaotikusak lesznek

Donald Trump elnöksége alatt újabb falat emelt, de ezúttal nem a bevándorlók távoltartására, hanem a munkahelyek és a gazdasági lehetőségek védelmére. Az amerikai elnök döntése, hogy legalább 10%-os vámtételt vezetett be szinte minden, az Egyesült Államokba érkező termékre, lényegében a globális kereskedelmi háború első lépése volt. Trump intézkedései visszautalnak a múlt századi protekcionista politikákra, és a gazdasági történelemben jelentős fordulatot jelentenek. Ezzel az Egyesült Államok nemcsak a G7 és G20 országok fölé emelkedett vámbevételeivel, hanem a globális kereskedelem folyamatát is megfordította, amelyet az utóbbi évtizedekben maga is támogatott és hasznot húzott belőle.

Trump bejelentésében említette 1913-at, ami a történelem egy fontos fordulópontja volt, amikor az Egyesült Államok lényegében megteremtette a szövetségi jövedelemadót, és drasztikusan csökkentette a vámokat. Ekkoriban az amerikai kormányzat főként a vámokból finanszírozta magát, és nyíltan protekcionista politikát folytatott, Alexander Hamilton, az Egyesült Államok első pénzügyminisztere stratégiájára alapozva. A Fehér Ház feltehetően azt a következtetést vonta le, hogy a magas vámok teszik naggyá Amerikát, és ebben az esetben a szövetségi jövedelemadóra sincs szükség.

A globalizáció és a szabad kereskedelem alapját a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei képezik, különösen az 1817-es komparatív előny elmélete. Az elmélet lényege, hogy az egyes országok a saját természeti erőforrásaik és a lakosságuk találékonysága alapján különböző termékek előállítására specializálódtak. Ha mindenki arra összpontosít, amiben a legjobb, és szabadon kereskedik, akkor a világ gazdaságilag jobban teljesít. Az Egyesült Államok azonban soha nem volt teljes mértékben elkötelezett e nézet mellett, és a legújabb vámokkal kapcsolatos döntések ezt a régi vonakodást tükrözik.

A Fehér Ház által bevezetett vámok mögött álló logika azt sugallja, hogy az Egyesült Államok több árut vásárol egy országtól, mint amennyit elad neki, az „csalás”, amiért tarifát kell fizetni. Ez a megközelítés pedig különösen aggasztó, mivel a kereskedelemben nem minden egyenlő, és a kereskedelmi többlettel rendelkező országok esetében sokféle oka lehet a helyzetnek. Az Egyesült Államok gazdaságának átalakulása, különösen a gyártás elvesztése Kelet-Ázsiába, sok ember számára komoly problémákat okozott, de a megoldás nem feltétlenül a vámok emelésében rejlik.

A Trump-adminisztráció által hirdetett vámok célja a munkahelyek visszahozása volt az Egyesült Államokba, különösen a gyártóiparba. Az elnök egyértelmű üzenete a külföldi cégek felé az volt, hogy kerüljék el a vámokat azzal, hogy az Egyesült Államok területén hozzák létre gyáraikat. Azonban a közelmúlt eseményei megmutatják, hogy a szabadkereskedelem eddigi előnyei nem egyenlően oszlottak meg, és sok amerikai munkavállaló úgy érzi, hogy a globalizáció nem szolgálta az ő érdekeiket.

A kérdés az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e a gyártást a hazai piacra hozni anélkül, hogy jelentős gazdasági következményekkel kellene szembenéznie. A vámok emelése nemcsak az amerikai vállalatok ellátási láncait zavarhatja meg, hanem a globális kereskedelem teljes rendszerét is. Az amerikai cégek, amelyek eddig a hatékony kelet-ázsiai gyártási láncokra alapozva működtek, most szembesülnek azzal, hogy a márkaképzésük és a profitjuk súlyosan sérülhet a vámtarifák miatt.

A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a kereskedelmi háború nemcsak a gazdaságra, hanem a politikai kapcsolatokra is hatással lehet. Az Egyesült Államok érzékeny helyzetbe kerülhet, ha más országok, amelyek eddig az amerikai piacokra támaszkodtak, új szövetségeket alakítanak ki, hogy elkerüljék az amerikai termékekre kivetett vámokat. A jövő kérdése, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e alkalmazkodni a globális kereskedelmi rendszer átalakulásához, és hogy a jelenlegi protekcionista lépések milyen hatással lesznek az amerikai gazdaság jövőjére. Az elkövetkező időszak rendkívül zűrzavarosnak ígérkezik, és a következmények messze túlmutathatnak az Egyesült Államok határain.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34nkj1kv2o