Xi igazi próbatétele nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, különösen Kínában, ahol a nagykereskedelmi piacok és kereskedelmi vásárok folyosóin gyakran hallani egy enyhe kuncogást, amikor a nevét említik. Az Egyesült Államok elnökének 145%-os vámjai nem félelemkeltő hatással bírtak a kínai kereskedőkre, sőt, inkább egy online kínai nacionalistákból álló hadsereget inspiráltak, akik gúnyos mémeket és vírusvideókat készítettek. Ezek között található például egy mesterséges intelligencia által generált Donald Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk, akik lábbeli és iPhone összeszerelő vonalakon dolgoznak. Kína nem olyan ország, amely a gazdasági fájdalom prospectusával nézne szembe, és Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem függött senki ajándékaitól, és nem fél semmiféle ésszerűtlen elnyomástól” – mondta a hónap elején.

Xi magabiztossága talán részben abból fakad, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokból származó exporttól, mint tíz éve. Azonban az igazság az, hogy Trump határozott lépései és a tarifák emelése olyan nyomáspontra hatnak, amely már létezett Kína saját, küzdő gazdaságában. Az országot sújtó lakáspiaci válság, a növekvő munkahelyi bizonytalanság és az öregedő népesség miatt a kínai emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben úgy lépett a hatalomra, hogy egy megújult Kínáról álmodott, ám ez most komoly próbára kerül – és nem csupán az amerikai tarifák miatt.

A kérdés most az, hogy Trump tarifái visszafogják-e Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e az akadályokat lehetőségekké alakítani. Kína 1,4 milliárd fős népessége elvileg hatalmas belföldi piacot jelent, de a helyzet bonyolult. A lakosság nem hajlandó költeni, míg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás. Sok kínai család életük megtakarításait fektette be otthonaikba, csak hogy az árak az elmúlt öt évben drasztikusan csökkenjenek. A lakásfejlesztők tovább építkeztek, miközben a lakáspiaci válság már elérte az országot. A korábbi kínai statisztikai hivatal helyettes vezetője, He Keng két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legrosszabb becslések szerint elegendő üres lakás van ahhoz, hogy 3 milliárd ember lakjon bennük.

Kína tartományain utazva üres projektek sokaságára bukkanhatunk – olyan betonvárosokra, amelyeket „kísértetvárosoknak” neveztek el. Néhányan már berendezettek, a kertek gondozottak, a függönyök az ablakokat keretezik, és úgy tűnik, mintha új otthonok ígéretét hordoznák magukban. Ám csak éjjel, amikor nincsenek fények, lehet észrevenni, hogy az apartmanok üresek. Egyszerűen nincsenek elegendő vevő, hogy megfeleljenek a megépített lakások számának. A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel a fejlesztők hitelfelvételi lehetőségei ellen, de a lakásárakra és ezzel együtt a fogyasztói bizalomra gyakorolt hatás már megtörtént, és elemzők februárban 2,5%-os csökkenést valószínűsítettek a lakásárakban.

A középosztálybeli kínai családok nemcsak a lakásárak miatt aggódnak. Az is aggasztja őket, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra, mivel a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50-60 éves, elhagyja a munkaerőpiacot. Egy 2019-es becslés szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Ráadásul sokan attól is tartanak, hogy gyermekeik és unokáik állást találjanak, hiszen milliók küzdenek a munkakereséssel. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a városi területeken élő 16-24 éves fiatalok közül több mint egyötöd állástalan.

A kínai kormány nem tudja egyszerűen „eltolni a kapcsolót” és átállni az Egyesült Államokból származó áruk eladásáról a helyi vásárlók felé. A Renmin Egyetem professzora, Nie Huihua szerint „a gazdaságra nehezedő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belföldi kereslet rövid távon jelentősen bővülni tud”. A Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes vezetője, Zhao Minghao úgy véli, hogy „Kína nem táplál magas elvárásokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban… A valódi csata Kína belső politikáinak kiigazításában rejlik, például a belföldi kereslet növelésében”.

Kína igyekszik felélénkíteni a lassuló gazdaságot, és milliárdokat jelentett be gyermekkedvezményekre, emelt bérekre és jobb fizetett szabadságra. Emellett bevezették a 41 milliárd dolláros programot, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a vásárlásokat. Zhang Jun, a Fudan Egyetem közgazdasági dékánja azonban úgy véli, hogy ez nem „fenntartható”. „Szükség van egy hosszú távú mechanizmusra” – mondja. „Növelnünk kell a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét.” Ez sürgős Xi számára, hiszen a hatalomra lépésekor ígért jólét nem valósult meg.

Xi tisztában van azzal is, hogy Kínának egy elkeseredett fiatal generációja van, amely aggódik a jövője miatt. Ez komoly problémákat okozhat a Kommunista Párt számára, például tüntetéseket vagy zavargásokat. A Freedom House Kína Dissent Monitor jelentése szerint a pénzügyi sérelmekkel kapcsolatos tüntetések száma az utóbbi hónapokban drámaian megnőtt. Mivel minden tüntetést gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez most valódi fenyegetést jelentene Xi számára.

Xi 2012-ben azt mondta: „Csak akkor, ha az ország jól van, és a nemzet jól van, akkor mindenki jól lehet.” Ez az ígéret akkor született, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Ma azonban a helyzet bizonytalan. A közelmúltban Kína óriási előrelépéseket tett a fogyasztói elektronika, akkumulátorok, elektromos járművek és mesterséges intelligencia terén, mint a fejlett gyártásra való áttérés része. Rivalizál Kína az Egyesült Államok technológiai dominanciájával, például a DeepSeek chatbot és a BYD révén, amely tavaly a világ legnagyobb elektromos j

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo