Mikroszkopikus bohóchalak figyelmeztetnek az óceán hőmérséklet-emelkedésére
A legutóbbi kutatások szerint a tenger hőhullámai miatt olyan halak, mint amilyeneket a „Nemo nyomában” című filmben láthattunk, méretüket csökkentik, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezeti feltételekhez. A kutatás során a tudósok megfigyelték, hogy a bohóchalak, amelyek a Pápua Új-Guinea partjainál található korallzátonyokban élnek, drámaian csökkentek méretükben a 2023-as nyári hőhullámok következtében. A felfedezés meglepte a szakembereket, és potenciálisan magyarázatot adhat más tengeri halak méretének gyors csökkenésére is világszerte.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy az állatok képesek alakot változtatni a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében. Ez a jelenség nemcsak a halakat érinti, hanem madarakat, gyíkokat és rovarokat is. Dr. Theresa Rueger, a Newcastle Egyetem trópusi tengeri tudományokkal foglalkozó professzora elmondta, hogy a bohóchalak képesek zsugorodni, hogy túléljék a hőstresszes eseményeket. A kutatás során a kutatók párban élő bohóchalakat vizsgáltak a Kimbe-öböl korallzátonyain, amelyek a tengeri biodiverzitás egyik forró pontjának számítanak.
A vadon élő bohóchalak szinte teljesen megegyeznek azokkal, amelyeket a „Nemo nyomában” című filmben láthattunk, ahol a félénk bohóchal a Nagy Korallzátony közelében él, és a fiát keresi. A tudományos kutatás 2023 nyarán zajlott, amikor az óceán hőmérséklete meredeken megemelkedett, ami a korallok fehéredéséhez vezetett. A kutatók több mérést végeztek az egyes bohóchalakon, és megállapították, hogy a kicsi halak nemcsak a súlyukat veszítették el, hanem több milliméterrel rövidebbek lettek. Ez nem volt egy egyszeri eset: a megfigyelt halak 75%-a legalább egyszer zsugorodott a hőhullám alatt.
Dr. Rueger kifejtette, hogy nem csupán arról van szó, hogy a halak diétázni kezdenek és fogynak, hanem aktívan változtatják a méretüket, és kisebb egyedekké formálják magukat, amelyek kevesebb táplálékra van szükségük és hatékonyabban használják fel az oxigént. Elképzelhető, hogy a halak zsírt és csontot is felszívnak, ahogy azt más állatok esetében, például a tengeri iguánák esetében is megfigyelték, bár ezt laboratóriumi vizsgálatokkal még megerősíteni kell.
A kutatás eredményei felvetik a kérdést, hogy vajon a következő fejezetben milyen kihívásokkal néz szembe Nemo. Dr. Rueger viccesen megjegyezte, hogy talán szükség lesz egy kis filmes átírásra, mivel a jövőbeli események során Nemo-nak is alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó környezeti feltételekhez. A globális felmelegedés komoly kihívás elé állítja a melegvérű állatokat, amelyeknek folyamatos testhőmérsékletet kell fenntartaniuk, hogy elkerüljék a túlhevülést.
Az állatok különböző módon reagálnak a klímaváltozásra: elköltöznek hűvösebb területekre vagy magasabb helyekre, megváltoztatják a létfontosságú életciklus-események, például a szaporodás és a vándorlás időzítését, vagy éppen a testméretüket módosítják. A kutatás eredményeit a Science Advances tudományos folyóiratban publikálták, ami újabb fontos lépés a klímaváltozás hatásainak megértésében. Az ilyen jellegű felfedezések különösen fontosak, mivel segítenek jobban megérteni, hogy a tengeri ökoszisztémák hogyan reagálnak a globális felmelegedésre és milyen következményekkel járhat ez a tengeri élővilág számára.
Ezeket is érdemes megnézni
A repülőgépes turbulencia növekvő gyakorisága és súlyossága
Szemöldök beültetés előnyei és hátrányai: amit tudni érdemes
