Ki nyeri a humanoid robotok fejlesztésének versenyét?

Egy világos tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és éppen egy robotot készülök meglátogatni. Meghívtak, hogy találkozzak a G1 nevű humanoid robottal, amelyet a kínai Unitree cég épített. A Hannover Messe, a világ egyik legnagyobb ipari vásárának keretein belül van lehetőségem megismerni ezt az innovatív technológiát. A G1 körülbelül 130 cm magas, ami kisebb és megfizethetőbbé teszi, mint a piacon lévő többi humanoid robot. A mozgása rendkívül folyékony és ügyes, sőt, a róla készült videók, ahol táncol vagy harcművészeti mozdulatokat végez, már vírusszerűen terjedtek az interneten.

A G1-et ma Pedro Zheng, a Unitree értékesítési vezetője irányítja távolról. Elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden egyes G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak a robot mellett, megállnak, és aktívan próbálnak interakcióba lépni vele. Sok esetben a G1-re nyújtják a kezük, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, és nevetnek, amikor a robot integet vagy hátradől. Ha véletlenül beleütköznek, elnézést kérnek. Valami van a robot emberi alakjában, ami, bár kissé hátborzongató, mégis megnyugtatja az embereket.

A Unitree csupán egy a sok cég közül, amelyek világszerte humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál hatalmas – az üzleti szféra számára olyan munkaerőt ígér, amelynek nem szükséges szabadságra mennie vagy fizetésemelést kérnie. Emellett akár az ideális háztartási eszköz is lehetne: ki ne szeretne egy gépet, ami elvégzi a mosást és a mosogatást? Azonban a technológia még nem áll készen a széleskörű alkalmazásra. Míg a robotkarok és mobil robotok már évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, addig egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy otthon, sokkal bonyolultabb probléma.

Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősek kell, hogy legyenek, de ez potenciálisan veszélyes is lehet – ha például rossz időben esnek el, az balesetet okozhat. Rengeteg munkát kell végezni azokon a mesterséges intelligenciákon, amelyek egy ilyen gépet irányítanak. A Unitree szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „a mesterséges intelligencia még nem érte el azt a áttörési pillanatot, amelyre szükség lenne”. Jelenleg a G1 elsősorban kutatóintézeteknek és technológiai cégeknek van hirdetve, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez.

A humanoid robotok iránti kereslet növekvőben van, és a legnagyobb népszerűségnek Elon Musk Humanoid robotja, az Optimus örvend. Musk januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni az idén, és azt várja, hogy ezek hasznos feladatokat látnak el a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló úton haladnak. A BMW nemrégiben humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai cég tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.

A STIQ kutatócég alapítója, Thomas Andersson 49 vállalatot követ nyomon, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót kiterjesztjük azokra a robotokra, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken mozognak, akkor több mint 100 céget figyelhetünk meg. Andersson szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotika ellátási lánca és ökoszisztémája Kínában hatalmas, és nagyon könnyű iterálni a fejlesztéseket és végezni a kutatás-fejlesztést” – mondja.

A Unitree hangsúlyozza ezt az előnyt – a G1 ára 16 000 dollár, ami viszonylag olcsónak számít egy robot esetében. Andersson arra is rámutat, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben. A STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotokhoz szükséges összes finanszírozás közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a többi részét vonzza. A kínai cégek számára további előny, hogy támogatást kapnak a nemzeti és helyi kormányoktól. Például Sanghajban állami támogatású robotképző központ működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanul feladatokat végezni.

De hogyan versenyezhetnek az Egyesült Államok és az európai robotgyártók ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabb vállalkozása, a Kinisi nemrégiben mutatta be a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártását Ázsiában végzik. „A probléma az, hogy európai vagy amerikai cégként minden egyes alkatrészt Kínából kell beszerezni” – mondja. „Ezért ostobaság motorokat, akkumulátorokat, ellenállásokat venni, majd azokat a világ másik felére szállítani, amikor mindent a forráson, vagyis Ázsiában össze lehet szerelni.”

Pierce a költségek csökkentése érdekében kerüli a teljes humanoid formát, mivel a KR1 lábak nélkül készült, kifejezetten raktárak és gyárak számára. „Minden helyszínnek sík padlója van. Miért akarnád a bonyolult formát, amikor egyszerűen csak egy mobil alapra helyezheted?” – teszi fel a kérdést. Amennyire csak lehetséges, a KR1 tömeggyártott alkatrészekből készül – a kerekek például az elektromos robogókhoz hasonlóak. „A filozófiám az, hogy minél több dolgot vásároljál a piacon kapható, tömeggyártott alkatrészekből” – mondja.

Ugyanúgy, mint versenytársai a Unitree-nél, Pierce szerint a valódi „titkos összetevő” az a szoftver, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy együttműködjenek az emberekkel. „Sok cég jön ki nagyon fejlett robotokkal, de aztán szükség van egy doktori fokozatra a robotika területén ahhoz, hogy telepíteni és használni lehessen őket. „Amit próbálunk tervezni, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet egy átlagos raktári vagy gyári munkás néhány óra alatt megtanulhat használni” – mondja. A KR1 képes elvégezni egy feladatot, miután egy ember 20-30 alkalommal végigvezette rajta. Az idei évben a KR1-et pilóta ügyfeleknek adják tesztelésre.

De vajon a robotok valaha is kilépnek a gyárakból a háztartásokba? Még a legoptimistább Pierce is azt állítja, hogy ez még messze van. „A hosszú távú álmom az utolsó 20 évben az, hogy megépítem az ‘mindent tudó’ robotot. Ezen dolgoztam a doktori munkám során. Úgy vélem, hogy ez a végső cél, de rendkívül bonyol

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do