
Élelmiszertermesztés az űrben: új küldetés indul a laboratóriumokban
A legújabb űrkutatási projekt, amely a laboratóriumban előállított élelmiszerek űrbeli termesztését célozza meg, jelentős lépést jelenthet az asztronauták táplálkozásának forradalmasításában. A kísérletet a Európai Űrügynökség (ESA) indította el, és célja annak vizsgálata, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek képesek-e életképesen növekedni a súlytalanság és a magasabb sugárzású környezetben, mint amilyenek az űrállomások vagy más bolygók. Az ESA a kutatás finanszírozásával olyan új megoldásokat keres, amelyek csökkenthetik az asztronauták táplálásának költségeit, amelyek akár napi 20 000 fontot is elérhetnek.
A projekt célja, hogy egy kísérleti élelmiszergyártó üzemet hozzanak létre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), várhatóan két éven belül. Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban működő Frontier Space vezérigazgatója és alapítója hangsúlyozza, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NASA célja, miszerint az emberiség több bolygón is éljen, megvalósuljon. Dr. Shamsul kifejtette, hogy az űrben gyártott élelmiszerekre van szükség a megfelelő infrastruktúra kiépítéséhez, amely lehetővé teszi az emberek életét és munkáját az űrben. „Célunk, hogy gyárakat hozzunk létre az űrben és a Holdon” – mondta a BBC Newsnak.
A laboratóriumban előállított élelmiszerek lényege, hogy az élelmiszer-összetevőket, mint például fehérjét, zsírt és szénhidrátot, tesztcsövekben és tartályokban termesztik, majd feldolgozzák, hogy azok ízükben és megjelenésükben hasonlítsanak a hagyományos ételekhez. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban előállított csirke, míg a laboratóriumban készült steak az Egyesült Királyságban és Izraelben várakozik az engedélyezésre. A Földön a technológia környezeti előnyöket kínál a hagyományos mezőgazdasági élelmiszer-termelési módszerekkel szemben, azonban az űrben a költségek csökkentése a fő motiváció.
A kutatók a kísérletet azért végzik, hogy csökkentsék az űrhajósok élelmezési költségeit az ISS-en, amelyek becslések szerint napi 20 000 font körül mozognak. A NASA és más űrügynökségek, valamint magánvállalatok hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomásokon és talán egyszer a Marson. Ennek megvalósítása érdekében szükséges élelmiszert küldeni több tucat, végül pedig több száz asztronautának, ami rakétával rendkívül költséges lenne – mondta Dr. Shamsul. Állítása szerint sokkal értelmesebb lenne az élelmiszert az űrben termeszteni.
A laboratóriumban előállított élelmiszerek a jövőben akár 3D nyomtatók segítségével is létrehozhatók lesznek az űrállomáson, ami azt jelenti, hogy az asztronauták bármilyen ételt „kinyomtathatnak”, például egy steak-et. Dr. Shamsul szerint ez már nem csupán tudományos fantasztikum, hanem a jövő valósága. Az Imperial College Londoni Bezos Központjában bemutatott bioreaktorban, amely egy színes folyadékot tartalmaz, precíziós fermentációval termelnek élelmiszer-összetevőket. A kutatók célja, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek egyre szélesebb választékát hozzák létre, beleértve a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat.
A kísérlet során kis mennyiségű élesztőkeveréket küldtek az űrbe, amely a Phoenix nevű, Európa első kereskedelmi visszatérő űrhajóján utazott. Ha minden jól megy, a kísérlet után a visszatérő űrhajót a portugál partok közelében fogják visszaszerezni, és az anyagokat Londonba küldik további elemzésre. A kutatók remélik, hogy az összegyűjtött adatok segítik a jövőbeli, nagyobb kapacitású bioreaktorok tervezését, amelyek 2024-ben kerülhetnek az űrbe.
A laboratóriumban előállított élelmiszerek megjelenésének és ízének fejlesztésében Jakub Radzikowski, az Imperial College séfje játszik kulcsszerepet. Bár jelenleg nem használhat laboratóriumban készült összetevőket, Jakub természetes gombákból származó keményítőket és fehérjéket használ receptjeinek kidolgozásához. Célja, hogy olyan ételeket hozzon létre, amelyek ismerősek az különböző kultúrákból származó asztronauták számára. Jakub szerint a jövőben szinte bármilyen konyhát reprodukálni lehet az űrben, beleértve a francia, kínai és indiai ételeket is.
A laboratóriumban előállított élelmiszerek nemcsak az asztronauták táplálkozási szükségleteit szolgálhatják ki, hanem a hosszú távú űrbeli tartózkodás költségeit is csökkenthetik. Dr. Helen Sharman, az Egyesült Királyság első űrhajósa, aki szintén vegyész doktori fokozattal rendelkezik, úgy véli, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek jobb alternatívát nyújthatnak az űrhajósok számára, mivel azok tápanyagtartalmukban testre szabhatók. „Az asztronauták hajlamosak fogyni, mert nem esznek eleget, mivel a diétájuk nem elég változatos” – mondta Dr. Sharman, hangsúlyozva, hogy a frissen készült ételek vonzóbbá tehetik a táplálkozást az űrben. Az elkövetkező években a laboratóriumban előállított élelmiszerek tehát új reményeket kínálnak a jövő űrmissziói számára.

